Akkor hát csapjunk bele!
Ne gondoljátok, hogy télen csak a csukázás vagy netán süllőzés okozhat csodás élményeket egy igazi megszállott horgász számára. Ha alkalmatok nyílik, rá feltétlenül látogassatok el késő ősz vagy akár tél derekán is valamelyik természetes vízfolyásunk partjára. De egy csatorna partjához közel lakó sporttársamnak sem kell elkeserednie. Könnyen lehet, hogy ebben az időszakban az esti csatornapart meglepetést fog okozni. Csak egy kis helyismeret kell hozzá. Egyébként hiszem, hogy még egy ismeretlen vízszakaszon is megtalálhatjuk kedvenceinket, ha még világosban érkezünk a partra.
Gondolom már mindenki sejti, hogy melyik halnak szeretnék reklámot csinálni, bár nem kértek meg rá, főleg nem az érintett hal a menyhal. Ha tudnának biztos, tiltakoznának invitáló írásom ellen.
Manapság egyre többen gondolják azt, hogy télen is jó pecázni, és jól teszik. Ma ez nem lehet akadály, nem kell hozzá nagy befektetés, és tökéletes védőruházatban pompázhatunk kedvenc vizünk dermedt partján. Azonban akkor lesz igazán teljes a komfort érzetünk, ha egy fém termoszt is beszerzünk a ruha mellé. A belevalót rátok bízom, bár én mindenképp meleg italt javasolnék.
A partra érdemes időben érkeznünk, mert így felderíthetjük a terepet a parton és a vízen egyaránt, nem árt a szemlélődés. Egy laposabb sekélyebb vizű partszakaszon csak időszakosan tartózkodnak terepmintás barátaink. Tehát érdemesebb meredekebb, ezáltal nehezebben járható horgászhelyet választani. A víz sodrós és legalább két méter mély legyen. Meglátjátok, megéri a fáradtságot. Több éves tapasztalatom szerint, ha két-három estét így két-három helyet kipróbálunk valamelyik biztos ad néhány kapást, de az is lehet, hogy mindegyik. Ahol a legtöbb érdeklődő akadt azt a helyet jól jegyezzük meg, mert ott később is eredményesek lehetünk akár még több szezonnal a felfedezése után is.
A horgászfelszerelésről csak annyit, hogy egy átlagos folyó vízi fenekező cucc is tökéletesen megteszi. Aki bővebbet szeretne tudni a felszerelésről, az látogasson be a boltba, részletes felvilágosítást fog kapni.
Természetesen senkit sem szeretnék lebeszélni egy mártogatós süllőzés vagy egy téli csukázás élményéről, habár ennek az eredményessége sok esetben elmarad a menyhalazásétól, legalábbis az említett vizeken. Azokról a kivételezettekről csak néhány szót, akik erősítik a szabályt, és rendszeresen olvashatunk róluk, vagy megcsodálhatjuk gyönyörű fogásaikat. Bizony rengeteg energiát mozgósítanak eredményességük érdekében. Esetenként, pedig úgymond olyan „sztár” vizeken horgásznak, ahová egy átlagos horgász nem sűrűn tévedhet. Távol álljon tőlem vitatni érdemeiket, nekem is csodás élményt nyújt elolvasni átélt izgalmas horgászatuk leírásait.
De térjünk csak vissza a mi halunkhoz, aminek a feje elég bizarr, teste csodás márványozott mintázatú, áramvonalas, húsa pedig mennyei eledel és akkor a májáról még nem is beszéltem. Bármelyik hallal felvehetné a gasztronómiai versenyt. Úgy, hogy tisztelt elvetemült horgászatra éhes sporttársak az a két-három alkalom kirándulásnak is megfelel, de azt hiszem még kihívásnak sem utolsó. Kalandra fel!
A cikk szerzője: Kapitány István
|